Gabesz1981 2014. máj. 22. 12:03 #162
Tisztelt GO98!
Kérnék segítséget egy AXA VSC1–es géphez iTNC530 as vezérlővel.
Amikor hornyot, vagy rádiuszos sarkot marunk túlzott mértékben lelassít a vezérlő, nem csak kis rádiusz különbségeknél. Tudom, hogy lassítani kell a sarkokban de nem ennyire.
Az lenne a kérdésem, hogy melyik paraméterekkel állítható ez be és mi szokott lenni az általános érték?
Összehasonlítva a másik gépünkkel, szemmel látható a különbség pedig az is iTNC530.
A másik gondunk furat marásnál akár ciklus akár kézzel programozva 2 vagy 3 tengelyen mindegy, minden irányváltásnál befele alakhibát csinál minél nagyobb előtolás annál nagyobbat. Ez most úgy néz ki hogy egy D30H7 furatot D10 maróval is csak kb F50-70 körüli előtolással lesz annyira kör, hogy idomszerrel elmegy, de érezhető az alakhiba benne.
Kérdésem lenne tudunk mi egyszerű módon tudunk állítani valamin akár próbálkozással is, vagy csak szakszerviz?
Segítséget köszönöm.
Lassú programvégrehajtás
Re: Lassú programvégrehajtás
go98 2014. jún. 03. 22:08 #163
Az iTNC530 vezérlés pályaszabályozása bonyolult.
Alapvetően két szabályozási módot állíthat be a gépgyártó; szervó lemaradást, illetve sebesség előrecsatolást. Előbbi esetben a lemaradás kijelzésen a sebességgel arányos lemaradást látunk, utóbbinál a lemaradás gyakorlatilag nulla. Elképzelhető még ezek "vegyítése", de ez nagyon ritka.
Mivel AXA gépről van szó, valószínű, hogy kézi üzemmódokban (KÉZI, KÉZIKERÉK) szervó lemaradás van beállítva, a gépi üzemmódokban pedig a sebesség előrecsatolás.
Szervó lemaradás üzemmódban az M90 paranccsal lehet folyamatossá tenni a megmunkálást (erről már volt szó a fórumon).
Sebesség előrecsatolásnál a helyzet sokkal bonyolultabb. Alapvetően azt kell megérteni, hogy a vezérlés a 32-es ciklusban megadható tűrésen belül fogja követni a pályát. Hiába írunk be nagy sebességet, a sarkoknál, íveknél a gépnek energiára van szüksége egyes tengelyek lelassítására, más tengelyek gyorsítására, mindezt úgy, hogy a szerszám pályája lehetőleg a megadott tűrésen belül maradjon. Mivel a rendelkezésre álló energia véges, ezért a vezérlés annyira le fogja csökkenteni a sebességet, hogy a művelet fizikailag elvégezhető legyen. Tehát a megmunkálás sebességét a gép tömege, az alkalmazott motorok és áttételek, valamint a hajtások és a tápegység teljesítménye fogja behatárolni (feltételezve azt, hogy a gépgyártó helyesen szabályozta be a hajtásokat -ez így lehetett-, illetve a munkadarab tömegét nem kell figyelembe venni -ennél a gépnél a munkadarab nem mozog-).
A másik probléma összefügg az elsővel. Irányváltásoknál, körnegyedeknél szintén bonyolult algoritmusok szerint dolgozik a vezérlés. Kezdetben -elhanyagolható kopások mellett- a vezérlés paraméterei be lettek állítva (kis sebességeknél a tapadást kell kompenzálni, nagyobb sebességeknél a szánok tehetetlenségét, és még sok egyéb tényező is szerepet játszik -ezeket "próbálkozással" beállítani reménytelen, ráadásul könnyen lehetséges a megengedett áramerősség túllépése, ami a motort fogja kellemetlen helyzetbe hozni-). A hajtások beállítása a Heidenhain speciális programjával történik, beavatott szakember felügyelete mellett. Kopott, nagy holtjátékú gép esetén a vezérlés az eredeti beállítások szerint jár el, ami az adott helyzetben már nem biztosítja a megfelelő pontosságot (végeredményben megint a rendelkezésre álló energia korlátozza lehetőségeinket, hiszen a holtjátékot irányváltásnál le kell lépni, ami körmozgás közben azt jelenti, hogy az egyik tengely folyamatos mozgása közben a másik tengely motorjának egy pillanat [0 idő] alatt holtjátéknyi utat kell mozdulnia [ez végtelen sebességet, illetve energiát kívánna, ami ugye szintén nincs]). Természetesen lehetne az adott állapotnak megfelelően a paramétereket úgy módosítani, hogy a lehető legjobb eredményt érjük el megmunkálás közben, ami azonban az esetek többségében mégsem lenne kielégítő. Gondoljunk csak arra, hogy a holtjáték valójában azt is jelenti, hogy a szán ennyit el tud mozdulni külső erők hatására mielőtt a motor bele tudna "kapaszkodni", azaz a pályán való haladás ekkora bizonytalansággal történik.
Javaslatom, vegyék fel a kapcsolatot a schöppingeni szervizzel, hogy állítsák vissza a gép eredeti mechanikus paramétereit (golyósorsók cseréje), ezután az eredeti beállításokkal újból jól fog dolgozni a gép.
Az iTNC530 vezérlés pályaszabályozása bonyolult.
Alapvetően két szabályozási módot állíthat be a gépgyártó; szervó lemaradást, illetve sebesség előrecsatolást. Előbbi esetben a lemaradás kijelzésen a sebességgel arányos lemaradást látunk, utóbbinál a lemaradás gyakorlatilag nulla. Elképzelhető még ezek "vegyítése", de ez nagyon ritka.
Mivel AXA gépről van szó, valószínű, hogy kézi üzemmódokban (KÉZI, KÉZIKERÉK) szervó lemaradás van beállítva, a gépi üzemmódokban pedig a sebesség előrecsatolás.
Szervó lemaradás üzemmódban az M90 paranccsal lehet folyamatossá tenni a megmunkálást (erről már volt szó a fórumon).
Sebesség előrecsatolásnál a helyzet sokkal bonyolultabb. Alapvetően azt kell megérteni, hogy a vezérlés a 32-es ciklusban megadható tűrésen belül fogja követni a pályát. Hiába írunk be nagy sebességet, a sarkoknál, íveknél a gépnek energiára van szüksége egyes tengelyek lelassítására, más tengelyek gyorsítására, mindezt úgy, hogy a szerszám pályája lehetőleg a megadott tűrésen belül maradjon. Mivel a rendelkezésre álló energia véges, ezért a vezérlés annyira le fogja csökkenteni a sebességet, hogy a művelet fizikailag elvégezhető legyen. Tehát a megmunkálás sebességét a gép tömege, az alkalmazott motorok és áttételek, valamint a hajtások és a tápegység teljesítménye fogja behatárolni (feltételezve azt, hogy a gépgyártó helyesen szabályozta be a hajtásokat -ez így lehetett-, illetve a munkadarab tömegét nem kell figyelembe venni -ennél a gépnél a munkadarab nem mozog-).
A másik probléma összefügg az elsővel. Irányváltásoknál, körnegyedeknél szintén bonyolult algoritmusok szerint dolgozik a vezérlés. Kezdetben -elhanyagolható kopások mellett- a vezérlés paraméterei be lettek állítva (kis sebességeknél a tapadást kell kompenzálni, nagyobb sebességeknél a szánok tehetetlenségét, és még sok egyéb tényező is szerepet játszik -ezeket "próbálkozással" beállítani reménytelen, ráadásul könnyen lehetséges a megengedett áramerősség túllépése, ami a motort fogja kellemetlen helyzetbe hozni-). A hajtások beállítása a Heidenhain speciális programjával történik, beavatott szakember felügyelete mellett. Kopott, nagy holtjátékú gép esetén a vezérlés az eredeti beállítások szerint jár el, ami az adott helyzetben már nem biztosítja a megfelelő pontosságot (végeredményben megint a rendelkezésre álló energia korlátozza lehetőségeinket, hiszen a holtjátékot irányváltásnál le kell lépni, ami körmozgás közben azt jelenti, hogy az egyik tengely folyamatos mozgása közben a másik tengely motorjának egy pillanat [0 idő] alatt holtjátéknyi utat kell mozdulnia [ez végtelen sebességet, illetve energiát kívánna, ami ugye szintén nincs]). Természetesen lehetne az adott állapotnak megfelelően a paramétereket úgy módosítani, hogy a lehető legjobb eredményt érjük el megmunkálás közben, ami azonban az esetek többségében mégsem lenne kielégítő. Gondoljunk csak arra, hogy a holtjáték valójában azt is jelenti, hogy a szán ennyit el tud mozdulni külső erők hatására mielőtt a motor bele tudna "kapaszkodni", azaz a pályán való haladás ekkora bizonytalansággal történik.
Javaslatom, vegyék fel a kapcsolatot a schöppingeni szervizzel, hogy állítsák vissza a gép eredeti mechanikus paramétereit (golyósorsók cseréje), ezután az eredeti beállításokkal újból jól fog dolgozni a gép.